+36 30 626 9230 H-P 8-17, Szo 8-13 Budapest, XI. kerület
Ingyenes, kötelezettségmentes árajánlat

Elektromos rendszer és töltés

Csak kattan, de nem teker az önindító: Mi a teendő ilyenkor?

Csak kattan, de nem teker az önindító: Mi a teendő ilyenkor? - Magyar Autószerviz

Elfordítja a slusszkulcsot vagy megnyomja az indítógombot, és a várt felpörgő hang helyett csak egy száraz, fémes kattanást hall, a motor pedig meg sem moccan. Ez a helyzet sok autóst megzavar, mert a kattanás hallatán ösztönösen az akkumulátorra gyanakszik, pedig a valódi ok jóval szélesebb kört ölel fel, az elhasználódott önindítótól a rossz földelésen át a hibás relékig.

Ebben a cikkben végigvesszük, milyen okok állhatnak a jelenség hátterében, hogyan különböztetheti meg őket egymástól néhány egyszerű megfigyeléssel, és mikor érdemes inkább szakemberre bíznia a hibakeresést, ahelyett hogy tovább kísérletezne a kulccsal.

A lényeg röviden

  • Az egyszeri, tompa kattanás gyakran gyenge akkumulátorra vagy rossz érintkezésre utal, míg az ismétlődő, gyors kattogás inkább az önindító hibájára.
  • A rossz akkumulátorsaru-érintkezés és a korrodált földelés az egyik leggyakoribb, mégis legegyszerűbben javítható ok.
  • Az önindító mágnesszelepe és szénkeféi idővel elhasználódnak, ami pontosan ezt a tünetet okozza.
  • Ha a kattanás mellett füstöt vagy égett szagot érez, azonnal hagyjon fel a további próbálkozással.

Milyen kattanást hall - ez sokat elárul

Az első és legfontosabb megfigyelés, hogy egyetlen, tompa kattanást hall-e, vagy egy gyors, ismétlődő kattogást, mintha valaki egy kis kalapáccsal gyors ütemben kopogna a motortérben. Az egyszeri, magányos kattanás jellemzően azt jelzi, hogy az önindító mágnesszelepe működésbe lép, de nincs elég áram ahhoz, hogy magát az indítómotort is megforgassa - ez erősen az akkumulátor vagy az érintkezés irányába mutat.

Az ismétlődő, gyors kattogás ezzel szemben inkább arra utal, hogy a mágnesszelep folyamatosan be- és kikapcsol, mert nem tudja tartani a szükséges áramot, ami sokszor magának az önindítónak vagy annak vezérlésének a hibájára vezethető vissza. Ez a különbségtétel az első lépés a hiba behatárolásában, és bár nem helyettesíti a szakszerű diagnosztikát, jó kiindulópontot ad ahhoz, hogy mit érdemes elsőként ellenőrizni.

A leggyakoribb ok: gyenge vagy rosszul érintkező akkumulátor

A leggyakoribb ok: gyenge vagy rosszul érintkező akkumulátor - Csak kattan, de nem teker az önindító: Mi a teendő ilyenkor? | Magyar Autószerviz
A mágnesszelep kattanása önmagában nem jelenti, hogy az önindító forgatni is tudja a motort.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a kattanó, de nem teker jelenség mögött messze a leggyakrabban egyszerűen egy gyenge, részlegesen lemerült akkumulátor áll. Ilyenkor van ugyan annyi energia, hogy a mágnesszelep kattanjon egyet, de a nagy áramfelvételű indítómotor megforgatásához már nincs elég tartalék, főleg hidegben, amikor a kapacitás amúgy is csökken.

Emellett gyakori ok a korrodált vagy meglazult akkumulátorsaru, amely jelentős ellenállást visz a rendszerbe: ilyenkor az akkumulátor akár teljesen fel is lehet töltve, mégsem jut el elég áram az önindítóhoz. Érdemes megvizsgálni a sarukat, és ha fehéres lerakódást vagy lazaságot talál, egy egyszerű tisztítás és meghúzás sokszor önmagában megoldja a problémát. Ezt a fajta ellenőrzést egyébként egy rendes éves átvizsgálás keretében is elvégezzük, így megelőzhető, hogy a probléma egyáltalán kialakuljon.

Amikor az önindító maga hibásodik meg

Az önindító két fő részből áll: egy mágnesszelepből, amely a bendix fogaskereket a lendkerékhez tolja, és magából az elektromotorból, amely a forgatást végzi. Ha a szénkefék elkoptak, vagy a kommutátor felülete szennyezett, esetleg megégett, a motor nem tud elegendő nyomatékot kifejteni, és bár a mágnesszelep hallhatóan kattan, a tényleges forgatás elmarad.

Ez a típusú hiba jellemzően fokozatosan alakul ki: eleinte csak alkalmanként, hidegebb reggeleken jelentkezik, majd egyre gyakoribbá válik, míg végül minden indításkor felmerül a probléma. Ha az autó korábban is mutatott már apró, eseti kattanást, majd magától újra indult, az önindító kopása erősen valószínűsíthető, és érdemes még a teljes meghibásodás előtt szakszerű vizsgálatot kérni, amely az önindító mellett a reléktábla állapotát is átnézi.

A rejtett hibaforrás: a földelés és a vezetékek

A rejtett hibaforrás: a földelés és a vezetékek - Csak kattan, de nem teker az önindító: Mi a teendő ilyenkor? | Magyar Autószerviz
A korrodált akkumulátorsaru gyakran okoz kattanó, de el nem induló motort.

Sok autós elfelejtkezik róla, de az akkumulátor negatív sarujától a motorblokkig, illetve a karosszériáig futó földelő kábelek állapota ugyanolyan fontos, mint magáé az akkumulátoré. Ha ezek a vezetékek korrodálódnak, megszakadnak vagy csak meglazulnak, a rendszer nem kap megfelelő visszavezetést, ami pontosan ugyanazt a tünetet - kattanás, de nincs forgás - produkálja, mint egy gyenge akkumulátor.

Ez a hibaforrás azért trükkös, mert az akkumulátor önmagában mérve teljesen egészségesnek tűnhet, hiszen a probléma nem a töltöttséggel, hanem az áramkör folytonosságával van. Egy tapasztalt szerelő ilyenkor nem csak az akkumulátoron, hanem a teljes áramkörön - saruk, kábelek, földelési pontok - végigméri a feszültségesést, hogy pontosan behatárolja, hol vész el az áram.

Hibás relé vagy indítózár - kevésbé ismert, de gyakori ok

Az önindítót egy relé kapcsolja be, amely a gyújtáskulcs vagy az indítógomb jeléből egy nagyobb áramkört zár. Ha ez a relé elkopik vagy az érintkezői elszennyeződnek, előfordulhat, hogy csak egy gyenge kattanást ad ki magából, de nem képes a szükséges áramot átengedni az önindító felé, ami ismét ugyanazt a tünetet okozza. Hasonló elven, csak kisebb áramerősség mellett működik például a kürt relé is, és ha valaha tapasztalt már hasonlóan akadozó kürtműködést, könnyebben el tudja képzelni, hogyan hibásodik meg az indítórelé.

Ritkábban az indítózár vagy a hozzá kapcsolódó biztonsági rendszer - például az immobilizer - hibája is állhat a háttérben, bár ilyenkor jellemzően más jelek is kísérik a problémát, mint egy villogó riasztólámpa vagy egy hibaüzenet a műszerfalon. Ezeknek az alkatrészeknek az ellenőrzése műszeres diagnosztikát igényel, hiszen kívülről nem különböztethető meg egyértelműen a relé és az önindító hibája egymástól.

Mit tehet azonnal, az út szélén?

Ha úton éri a probléma, első lépésként ellenőrizze, hogy minden elektromos fogyasztót kikapcsolt-e - rádió, fényszóró, fűtés -, mert ezek feleslegesen terhelik a már amúgy is gyenge rendszert. Óvatosan próbálja meg megmozgatni vagy enyhén megütögetni az önindítót egy szerszámmal, ha hozzáfér - ez a régi, de sokszor bevált trükk néha átmenetileg helyrebillenti a beragadt szénkeféket, bár ez csak ideiglenes megoldás, nem javítás.

Ha van rá lehetőség, próbálja meg bikázni az autót egy másik jármű segítségével, mert ha a probléma valóban az akkumulátor gyengeségéből ered, ez azonnal megoldja a helyzetet. Ha a bikázás után is csak kattanást hall, az egyértelműen az önindító, a relé vagy a vezetékezés hibájára utal, és ilyenkor a helyszíni próbálkozás helyett szervizt vagy vontatást érdemes hívni.

Miért ne pörgesse hosszan a kulcsot?

Sok autós ösztönösen többször egymás után, hosszan próbálkozik elfordítani a kulcsot, remélve, hogy a motor előbb-utóbb beindul. Ez azonban kockázatos: az önindító rövid idejű, nagy áramfelvételű munkára van tervezve, és a hosszan tartó, ismételt próbálkozás túlmelegítheti a tekercselést, ami egy egyébként javítható hibából egy komolyabb, drágább meghibásodást csinálhat.

Célszerűbb néhány másodperces próbálkozások között fél-egy perces szüneteket tartani, hogy az alkatrészek ne melegedjenek túl. Ha három-négy próbálkozás után sem indul be a motor, és a fent leírt egyszerű ellenőrzések - saruk, bikázás - sem vezetnek eredményre, a további erőltetés helyett inkább hívjon szakembert, mielőtt az önindító vagy a kapcsolódó vezetékrendszer további károsodást szenvedne.

Mikor van szükség önindító-cserére, és mikor elég a javítás?

Nem minden önindító-hiba jelenti automatikusan a teljes egység cseréjét. Sok esetben a szénkefék, a mágnesszelep vagy a bendix fogaskerék önálló cseréjével is helyreállítható a működés, ami jelentősen olcsóbb megoldás, mint egy komplett új vagy felújított önindító beszerelése.

A döntést mindig a hiba pontos jellege és az alkatrész általános állapota határozza meg: egy fiatalabb, kevés kilométert futott önindítónál érdemes a célzott javítást választani, míg egy idősebb, sok éven át használt egységnél gyakran ésszerűbb a teljes csere, mert a többi alkatrész is hasonló ütemben kopik. Szervizünkben mindig megvizsgáljuk, melyik út éri meg jobban az adott autó és futásteljesítmény esetén, és ez alapján adunk javaslatot.

Forrás és további olvasnivaló: az önindító motorok működéséről (angol nyelven)

Gyakori kérdések a témában

Miért csak kattan az önindító, ha az akkumulátor nemrég lett lecserélve?

Egy új akkumulátor önmagában nem garantálja, hogy a teljes rendszer hibátlan, hiszen a kattanás oka lehet a régi, korrodált saru, egy elhasználódott földelő kábel vagy éppen maga az önindító is. Előfordul az is, hogy az új akkumulátor bekötésekor a csatlakozás nem lett elég szorosra húzva, ami önmagában okozhatja ugyanezt a tünetet. Érdemes ilyenkor nem az akkumulátort, hanem a teljes áramkört átvizsgáltatni, hogy kiderüljön, hol vész el az áram.

Veszélyes-e, ha sokszor egymás után próbálom indítani a kattanó autót?

Igen, a túl sok, hosszan tartó próbálkozás túlmelegítheti az önindító tekercselését, illetve feleslegesen leteríti a már amúgy is gyenge akkumulátort, ami egy kezdetben egyszerű hibát is súlyosbíthat. Célszerű néhány rövid próbálkozás után szünetet tartani, és ha az nem vezet eredményre, inkább szakembert hívni, mint tovább erőltetni az indítást. A türelmetlen, ismételt próbálkozás gyakran drágábbá teszi a végső javítást.

Mennyibe kerül egy önindító javítása vagy cseréje?

Az ár nagyban függ attól, hogy a hiba egy konkrét alkatrészre - szénkefe, mágnesszelep - korlátozódik, vagy a teljes önindítót érinti. Egy célzott alkatrészcsere jellemzően kedvezőbb, mint egy komplett új egység beszerzése, míg egy ritkább, nehezen hozzáférhető típusnál a munkadíj is magasabb lehet a bonyolultabb szerelés miatt. Pontos árajánlatot mindig a konkrét autótípus és a diagnosztika eredménye alapján tudunk adni.

Lehet-e, hogy nem is az önindítóval van baj, hanem valami más okozza a kattanást?

Igen, ahogy a cikkben is részleteztük, a kattanás mögött állhat gyenge akkumulátor, korrodált saru, hibás földelés, elkopott relé vagy akár indítózár-probléma is, nem csak maga az önindító. Éppen ezért fontos a szisztematikus vizsgálat, amely sorban kizárja az egyes lehetséges okokat, ahelyett hogy azonnal a legdrágább alkatrészt - az önindítót - cserélnék le feltételezés alapján. A gondos diagnosztika hosszú távon időt és pénzt takarít meg.

Mennyi ideig lehet biztonságosan használni egy autót, ami időnként csak kattan indításkor?

Ez kockázatos állapot, mert a tünet ritkán marad tartósan ugyanolyan enyhe szinten, jellemzően fokozatosan rosszabbodik, és előfordulhat, hogy egy rosszul időzített pillanatban - például egy mélygarázsban vagy forgalmas kereszteződésben - végleg nem indul el a motor. Nem javasoljuk, hogy hosszabb ideig együtt éljen a tünettel, mert amellett, hogy kellemetlen helyzeteket okozhat, a háttérben álló hiba tovább súlyosbodhat, és a végső javítás is drágábbá válhat. Amint a kattanás rendszeressé válik, érdemes mielőbb időpontot kérni egy vizsgálatra.

A cikket írta
autószerelő - több mint 15 év műhelygyakorlat

Tóth András okleveles autószerelő, több mint 15 év műhelygyakorlattal a hazai és import személyautók javításában.

További cikkek a szerzőtől

Kapcsolódó szolgáltatásaink

Ha a fentiek az Ön autóját is érintik, ezekben tudunk segíteni Budapesten:

További cikkeink

Autós gondja van? Bízza tapasztalt csapatra - kérjen időpontot még ma.